Kedves Aranyosok! Ma kezdődik a tavaszi szünet! És bár mindenki otthon van egy ideje, talán megkönnyebbülés, hogy nem kell a tanulással annyit foglalkozni. Fogadjátok szeretettel ezt a kis mesét Phiboról a gyerek űruborkáról, és Pislogó Hajnalról, akit a mesekönyvből már jól ismertek! Boldogságos Nyulat kívánok Mindenkinek! Szeretettel, Magdi   Kattints erre a linkre: Phibo     …..és már olvahatod… Tovább »

Boldog, szeretetbuborékkal ölelt új évet kívánnak az űrubik! 😀   ... Tovább »

” – Anya! Kérdezd meg ki vagyok! – Szia! Te ki vagy?  – Szia! Én Ezra vagyok! És te?  –  Az én nevem Héra! Pilóta vagyok, ezt az űrhajót vezetem és zöld a fejem… –  Kérdezd meg mi van a kezemben, és lepődj meg! –  Mi van a kezedben?…. Hűűűű! Egy kék fénykard! Tyűűűűű! Hiszen… Tovább »

Avagy, hogy segített kisKarim és Teó Nándinak abban, hogy kormányozhasson egy igazi dunai hajót. Hogy kicsoda Teó? Ő egy öreg és bölcs űruborka. Teónak annak idején rettentő fontos szerepe volt abban, hogy az űrubik a Földre érkeztek. Az űrubik vezetője egyben Nándi barátja és nagy kedvence. És kisKarim? kisKarim a meglepetés vendég! Immár két hónapja Földlakó. Nándi kistestvére…. Tovább »

Mindenki szokott szomorú lenni. Én is. Elmesélem, hogy mi történik velem akkor, amikor szomorú vagyok. Van egy gödör. Hívjuk a szomorúság mocsarának. Szép lassan belecsúszom. Ellep. Mindenemet ellepi kivéve a hajamat. Hosszú hajam van, az kilóg. Úgy hajladozik a gödör felszíne felett, mint a nádas a tó vizén.  Ez jó, mert van egy részem ami… Tovább »

Első bábszínházi élmény…Pettson és Findusz. Nevetés, öröm, viccelődés, veszekedés, zsörtölődés. Mese az öreg Pettson ezermesterről és kelekótya kiscicájáról, Finduszról. Egy szülő és gyermeke kapcsolatának eltúlzott lenyomata. Gyermeki félelmekkel, álmokkal, kalandokkal, palacsintatortával, karácsonnyal és sok-sok szeretettel.  Érdemes megnézni…és el ne felejtsem! Az űrubik magukhoz hasonló földi társakra leltek, a muklák személyében! 🙂... Tovább »

Ízelítőként írogattam Nektek “hétfő reggeli készülődés” sztorit. Desszertnek lerajzoltam a délutánt. Ez a délután szuper jól sikerült!! Igazán nem is értem, hogy tud ennyi minden történni pár óra leforgása alatt. 🙂 Szóval a hétfő reggel. Neki azért nehéz mert oviba kell menni, nekem azért nehéz, mert Neki oviba kell mennie. Mit kérsz reggelire? Remélem nem megint palacsintát, gondolom nagyon… Tovább »

Van egy kedves történetem. Nekem nagyon kedves.. 🙂 A kisfiammal készítettünk egy babát. A Panninak. Együtt találtuk ki, hogy milyen legyen. Azt javasoltam, hogy legyen a baba ruháján egy szivecske. Nándi erre azt felelte, hogy a szív az a testében legyen. Ne a ruháján. Hm…benne a testében? De úgy nem fog látszódni! Nem baj anya, a miénk… Tovább »

Sziasztok! Tegnap felmentünk a Kis-Hárshegyre! Néhányszor megálltunk a “Nándi lakásánál” főzni egy teát, vagy a “lépcsőházba” mentünk be. De végül felértünk!  Csodás volt! Imádunk kirándulni! Menjetek Ti is! Gyönyörű az erdő!!! 🙂 Szép Napot Nektek! m. Nándi a csúcson! 🙂  ... Tovább »

Elmesélem.. Alig tellt el egy hét az ” első kórház” után, a Nándi befulladt. Muszáj volt bemenni újra. Elsőre borzasztó érzés volt. Megint végig csinálni. Újra a fájdalom, az ijedség. Aztán a trauma feldolgozása otthon. Ami talán még szörnyűbb. Órákig tartó roham éjszaka. Kiabálás, sírás! “Nem érhetsz hozzám!” meg a “Senki nem nyúlhat hozzám!”… De most nem… Tovább »