Szeretnénk bemutatni Nektek Lajost. Ő az első asztronauta Űruborka. Földi idő szerint 1492-ben kelt útra, saját maga alkotta űrhajóján. 1492 űruborka időszámítás szerint 2414-ben volt. Csak hogy mindenki értse, mi Űruborkák nem években mérjük az időt, hanem karikákban. 1 emberi év 1,618 űruborka karikának felel meg. Vagy ha fordítva nézzük, akkor 1 karika az 0,618 földi év. Értitek már? 🙂
Lajos küldetése idegen létforma felderítése az univerzumban. Mikor 2414 karikában útnak indult, utána többet nem hallottunk felőle. Valami rejtélyes oknál fogva megszakadt vele az összeköttetés. Eltűnt a végtelenben. Lajos története az idők folyamán szép lassan feledésbe merült.
2012 januárjában azonban Lajos története felelevenedett…Teó a legbölcsebb Űruborka mindent látó távcsövén át már régóta figyelte az embereket. Sokat szomorkodott, mert azt látta, hogy az emberek elfelejtettek szeretni. Csak rohannak, szaladgálnak, szomorkodnak, nem figyelnek egymásra, nem élnek igazán. Arra az elhatározásra jutott, hogy el kell jönnünk a Földre és valahogy segítenünk kell az embereken, mert ez így nem mehet tovább! Teónak, mikor még aprócska Űruborka baba volt , nagymamája sokszor mesélt neki Lajosról. Arról, hogy mennyire különleges Űruborka volt, milyen nagyszabású álmot szőtt, annak ellenére, hogy csodabogárnak tartották, sokszor kinevették. Ám ő a fejébe vette, hogy megépíti űrhajóját és megtalálja a végtelenben az életet!
Így hát Teó végiggondolva a régi mesét, elszaladt a könyvtárba és előásta Lajos történetét és az űrhajó terveit.
Teó, a legbölcsebb űruborka előásta a könyvtárból Lajos történetét, az űrhajó terveit.
Teó vezetésével építettünk egy új űrhajót. Hosszú felkészülés után több mint 3 űruborka karika elteltével kis csapatunk is nekivágott a nagy útnak és mi Űruborkák szerencsésen eljutottunk a Föld nevű kékeszöld csoda bolyóra. A landolásunk nem ment simán, de szerencsére senki sem sérült meg életveszélyesen. 🙂 Egy titokzatos véletlennek köszönhetően uborkahajónk egy kedves kis házikó mozgalmas konyhájában található krumplis szakajtójában landolt. Legénységünk gyanús módon két űruborkával többet számlált. Végül kiderült, hogy Ricsi és Misi induláskor felosontak az uborkahajóra és potyautasként a legénységgel együtt ők is megérkeztek a konyhába… Misi és Ricsi két gézengúz rosszcsont Ubi. Bármely törtkarikában kaphatóak egy jó kis tréfára, így hát minden szabályt felrúgva elindultak a konyhába saját felfedező útjukra…
Mi Űruborkák pedig ezzel a kacifántos utazással és landolással érkeztünk meg Magdihoz és Nándihoz. Ők pedig nagyon kedvesen fogadtak bennünket és azonnal új otthonra leltünk náluk.
Hosszú utunk rövid története Magdi tollán keresztül…
Tudni akarod hogy jutottunk ehhez a történethez? Itt megtudhatod, csak kattints ide!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: